Gyermekjogokról a Gyermekjogok napján

    Nyitott szemmel a gyermekek védelmében – Gyermekjogok, gyermek- és ifjúságvédelem a V4 országokban címmel rendezet tanácskozást az ERGO ( Európai Regionális Szervezet ) 2013. november 20-án, Budapesten a Parlamentben.

    A konferencia a gyermekjogok, gyermekvédelem- és ifjúságvédelem helyzetét tárgyalta a Visegrádi Négyek országaiban (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) - aktuálisan a Gyermekjogok napján.

A résztvevő országok beszámoltak saját tapasztalataikról, felvetették a gyermekvédelem legsürgetőbb problémáit, kihívásait, jövőbeli feladatait.

A konferencia Kövér László házelnök köszöntőjével vette kezdetét, aki hangsúlyozta, hogy a gyerekek és családok számíthatnak a magyar államra, számíthatnak Magyarország törvényhozóira. „A gyermekek ügye a jövő ügye, hiszen minden közösségnek olyan jövője lesz, amilyenek a gyermekei.” Kifejtette: "minden gyermeknek elsősorban szeretetre van szüksége". A gyermekek életének jobbítása mindenkinek feladata, de legfontosabb elemként a családot emelte ki. A gyerekek rovására elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban hangsúlyozta: ezek ellen küzdenie kell az államnak, a nemzetközi szervezeteknek és a helyi közösségeknek. A feladat rendkívül összetett: meg kell szüntetni a kiváltó okokat, szigorúan ellenőrizni kell a jogok érvényesülését, és kíméletlen szigorral meg kell büntetni az elkövetőket.

A házelnöki köszöntő után Ékes Ilona országgyűlési képviselő, a konferenciát szervező ERGO Európai Regionális Szervezet elnöke emlékeztetett arra, hogy november 20-a a gyermeki jogok világnapja. A konferenciát a résztvevő országokkal való együttgondolkodás, a közös problémamegoldás jegyében hívták létre. A képviselő hangsúlyozta a gyermekekkel szemben elkövetett bűncselekmények, a gyermekprostitúció, a gyermekpornográfia és a gyermekkereskedelem elleni küzdelem jelentőségét, valamint azt, hogy változást csak együttműködéssel és a közgondolkodás megváltoztatásával lehet elérni.

A hazai helyzetről Asztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartott tájékoztatót. Többek között elmondta: jelenleg 21500 főt tartanak nyilván a gyermekvédelmi rendszerben, köztük több mint18000 fiatalkorút, de a veszélyeztetett gyerekek számát közel 200 ezerre becsülik a szakemberek. A gyermekvédelmi rendszer jövőjét illetően kiemelte, hogy 2020-ig Magyarország 8 milliárd forintot kiváltásra, bővítésre, 12 milliárdot pedig mentálhigiénés és képzési célra kíván fordítani. A jövőben egyszerűsödni fog az örökbeadás, növekedni fog annak száma, illetve a tervek szerint bevezetésre kerül majd az 5 éves utánkövetés rendszere is.

A lengyel tapasztalatokról Jolanta Mrowiec, Żywiec önkormányzatának munkatársa beszélt. Felmérésük szerint a gyermekeket érintő problémák hátterében leggyakrabban az alkohol, a drog és a munkanélküliség áll. Újszerű veszélyforrásként említette a jelenkor tömegkommunikációját és a szegénységet. Prevenciós programokkal, terápiákkal, jól szervezett gondozással igyekszik segíteni szakértői csoportjuk a gyerekeket érintő problémák megoldását. Több mint 150 segítő szervezettel, a családok minél teljesebb bevonásával igyekeznek eredményeket elérni.

Witold Zontek a krakkói egyetem előadója a gyermekbántalmazás büntetőjogi vetületét tárta fel. A lengyel törvények értelmében a 15 év alatti - gyermekkorúakkal létesített bármilyen szexuális kapcsolat büntetendő, akkor is, ha a gyermek akaratával egyezően jött létre. Nehéz az esetek feltárása, még nehezebb a bizonyítás, a büntetés kiszabása. A törvényhozás arra törekszik, hogy a törvények elrettentőek legyenek és védelmet biztosítsanak a gyermekek számára.

Dunaszerdahelyről Stevkovic Patasi Ágnes, a Dunaszerdahelyi Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal munkatársa tartott előadást, aki beszámolt arról, hogy régiójukban is nő a veszélyeztetett gyerekek száma. A járásukhoz tartozó településeken a kiskorúak közel
10 % - át kellett bevonniuk a rendszerbe. Gyermekvédelmi és Gyámügyi szakosztályukon gyermekjogi képviselők, szociális kurátor, államigazgatási képviselők, pszichológusok és családasszisztensek végzik a gyermekvédelmi és gyámügyi munkát. Segítségükre vannak még a gyermekvédelem és gyámügy területén akkreditált nonprofit szervezetek is. 24 órás készenléti szolgálatot működtetnek, amelynek jogköre az azonnali családból való kiemelés, elhelyezés. Hangsúlyozta még a rendszeres szupervízió szükségességét is munkájukban.

Kugler Gyöngyi hazai pszichológus, igazságügyi szakértő a szexuálisan bántalmazott gyermekek sorsát tárta fel az igazságügy labirintusában. Rámutatott arra, hogy milyen nagyszámú eset marad rejtve – véleménye szerint közel 24-szeres a látencia ezen a területen. Szólt a bántalmazásra utaló tünetekről, a súlyos következményekről, a nyomozási és az ügyészi szakban lévő ügyek nehézségeiről, a szakértésre felkért pszichológus feladatairól.

Ismertették a Fehér Liliom Egyesület segítő, felvilágosító, gyógyító és továbbképzési tevékenységét és szerepét.

Az előadók sorát Frivaldszky Edit zárta, aki az Együtt az Életért Közhasznú Egyesület képviseletében szólt. Az egyesület tevékenységével az örökbefogadást segíti.

A nap folyamán minden előadó hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a társadalom tiszteletben tartsa a gyermeki jogokat, segítse azok érvényesülését, megelőzze és feltárja a jogsértéseket illetve segítséget nyújtson a gyermekeknek jogtudatosságuk alakításában.

    A konferencia végén Schmittné Makrai Katalin és Ékes Ilona adták át az Ezüst Liliom díjakat a gyermeki jogok védelme érdekében kimagasló munkát végzőknek.

	Kovács Irma
	a Debreceni Reménysugár Gyermekotthon
	gyógypedagógusa