A Paprika utcai lakásotthon lakói Fónyban

A Paprika utcai lakásotthon gyermekeivel, nagy izgalommal készültünk arra, hogy újra nyaralni indulhassunk. Úti célunkká az idén is Fony települését választottuk, ahová idén ötödik alkalommal látogattunk el és reméljük nem utoljára. Megérkezésünk pillanatában a gyermekek már ismerősként üdvözölték a házaspárt akik a Boróka Gyermekjóléti Egyesület által fogadnak táborozásra érkező kis fős gyermekcsoportokat, külön udvarrésszel, faházas elhelyezéssel.

Ezt követően még a bőröndök, csomagok elpakolásra sem kerültek már gyerek-felnőtt egyaránt örömmel indult az udvar nyújtotta játékok, szórakozási lehetőségek felfedezésére.

Első nap délutánján már hagyományként a kis falu fölött magasodó Gergely hely irányába visz bennünket a lábunk, felkeresni a hegy tetejéről induló forrást Rezső bácsi kútját, ahol elfáradva, kimerülve kóstolhatja meg a túrázó a hűs forrásvizet. A forrás felkutatásához kicsik nagyok örömmel indultak el, viszont a hegy lankás szakaszain már csak a gyakorlottabb túrázó nagyobb gyermekekkel indultunk útnak. Addig a kisebb gyermekek a falu szép központjában a forrás számára építetett szép csobogó körül sétáltak, futkároztak.

Második nap délelőttje a lustálkodásé és a játéké volt az udvaron, amit a gyermekek nem bántak, hiszen az előző napi utazás és izgalom mindenkit nagyon elfárasztott. Ebéd után már kipihenten indultunk a falu és környéke felfedezésére. Messziről is megcsodálhattuk a Gergely hegy csodálatos természet adta szépségét, mint a falu ékességét, ahogy a falu fölé magasodik, illetve megízleltük a falu csobogójának természetes ásványvízét.

Harmadik nap utunkat Boldokőváralja irányába vettük, ahol megcsodáltuk a vár szépségeit és a kiállító termeket. A településre való átjutás már felért aznap egy túrával. Autóbusszal csak a Hernádcécei elágazásig lehet eljutni, onnan gyalogosan kell az utat megtenni Boldogköváraljára. Amikor a kiránduló meglátja a maga fölé magasodó vár szépségeit, lábai könnyebbé válnak és elfelejtkezik az út hosszúságáról és már csak a látványban gyönyörködik és türelmetlenül várja annak csodáinak megtekintését.

A gyermekek számára a legizgalmasabb a sziklán a semmibe magasodó őrtorony volt, amit még most sikerült először megnéznünk, mert eddig nem volt látogatható. Páran kicsit félve indultak el a lépcsőkön lefelé, de pillanatokon belül a táj varázslatossága és az élmény elfelejtette velük aggodalmaikat.

Megcsodáltuk a kiállító terembe felállított maketteket, melyek őseink csatáit mutatják be, illetve a csigalépcsőn még magasabbra kapaszkodva a várban alkalmunk nyílt üveglapon sétálni, alattunk csak a mélységet látva. A kiállító terem felé vezető úton a borkészítés és lekvár főzés mesterségét bemutató termen haladtunk át. Ez inkább a felnőtteknek szól, de a gyermekekről sem feledkeztek meg, különböző játékokkal játszhatnak ebben a teremben (sakk, labdajáték, rajzolás). A haza vezető hosszú séta előtt a vár lábánál pihentük ki fáradalmainkat.

Negyedik nap Regéc Vára volt a csapat úti célja. Megközelítése nem könnyű, hiszen buszjárat nincs napközben át a faluba, illetve kimondottan nehezebb terepen lehet megközelíteni, mint Boldogkőváralját. A vendéglátóink segítségét kértük abban, hogy a hosszabb gyalog túrát nem bíró kisebb gyermekeket autóval legyenek kedvesek áthozni Mogyoróskára, ahonnan a turista útvonal kezdődik a várhoz. A túrát bíró nagyobb gyermekekkel gyalog indultunk Fonyból Mogyoróskára az 5km hosszúságú útvonalon. A gyermekek nagyon jól gyakorlottan teljesítették az utat és a tovább indulás előtt Mogyoróska központjában egyesült kis csapatunk és pihentük ki a gyaloglás fáradalmait.

Kis pihenésünket követően megint kétfelé vált a csapat. A kisebb gyermekek Mogyoróska játszóterén töltötték el a délutánt, míg a nagyobb gyermekekkel a turista útvonalon még legalább 3 km várt ránk kimondottan nehéz emelkedő szakasszal nehezítve az utunkat. A látvány viszont, ami a várban fogadja a látogatót minden képzeletet felülmúl. Azt fényképpel, szavakkal visszaadni képtelen próbálkozás.

A sok csodálatos élményt követően élményekkel telve busszal indultunk vissza Fony irányában.
Azon a napon is, mint minden nap az udvaron folytatódott a gyermekek napja, amikor is pancsolással, napozással töltődtek fel.

A nyaralás időtartama alatt az étkezést saját magunknak oldottuk meg. A gyermekek ezt nagyon élvezték és nagy érdeklődéssel figyelték az ételek elkészítését. A nagy lányok sokat segítettek az előkészítések elvégzésében és a konyhai tevékenységekben. Több ételt szabad tűzön készítettünk el, bográcsoztunk, flekkeneztünk.

Sajnos eljött újra a haza indulás napja, amikor is fájó búcsút vettünk megint a Zemplén hegység csodálatos tájaitól. Reméljük, jövőre újra látjuk e meseszép környezetet.

Kissné Murnyák Anett
lakásotthon-vezető